valami    About Myself    About Myself    About Myself    About Myself    About Myself

 

 

 

Egyensúlyozás

    Hárompont módszer

    Egysíkú egyensúlyozás

    Kétsíkú egyensúlyozás

    Meddig egyensúlyozzunk?

    

    

    

 

 

Főoldal

Szűcs András

Egysíkú vektoros egyensúlyozás


Egy új egyensúlyozás kezdetekor nem tudhatjuk, hogy hol van a kiegyensúlyozatlanságot okozó plusz tömeg. Kénytelenek vagyunk tehát egy ismert nagyságú, ismert szöghelyzetre és rádiuszra felhelyezett tömeggel a rendszerben változást létrehozni és így a gép egyensúlyozatlanságra történo reakcióját és érzékenységét megállapítani.


Eloször megmérjük az egyensúlyozatlanságot jellemzo v0 vektort (forgási amplitúdó, fázis), majd egy próbasúly felszerelése után az eredeti egyensúlyozatlanság és a plusz tömeg együttes hatását leíró v1 vektort.

A változás vv vektorból aránypárral kiszámíthatjuk, hogy a próbasúlyhoz képest mekkora tömeget kel felszerelni az eredeti rezgés (v0) eltüntetéséhez.












Az eredeti és a hatásvektor által bezárt szög pedig megmutatja, hogy a próbasúlyhoz képest hány fokra kell tenni a korrekciós tömeget. Példánkban a próbasúlyt a mérést követoen el kell távolítani ! (Ha rajta akarjuk hagyni, akkor a fenti egyenletben az v0 vektor helyett figyelembe kell vennünk az v0+ vv vektort.)

A kézenfekvo az lenne, ha a vv változást vektort forgásirányba kell forgatni ahhoz, hogy a v0 vektort kompenzálja, akkor a forgórészre is a próbasúlyhoz képest forgásirányba kell tenni a végleges tömeget, és fordítva.





A megfelelo méretu próbasúly kiválasztására

Nagyon lényeges, mert aránytalanul nagy próbasúly használata esetén egyensúlyozás az elso próbapörgetésnél befejezodhet, mivel megsemmisíto csapást mérhetünk a javítandó gépre. Túl kicsi próbasúly esetén nem tudunk értékelheto változást mérni, így számításaink fabatkát sem fognak érni. Általánosan elfogadható - a pontos számításokhoz biztosan elegendo - változás amit a próbasúlynak okoznia kell: amplitúdóban 30% és/vagy 30° fázisváltozás

Amennyiben gyakorlat, illetve gépismeret hiányában fogalmunk sincs, mekkora próbasúlyt használjunk, akkor induljunk ki abból, hogy a próbasúlyunk okozta erohatás ne haladja meg a forgórész tömegének 5...10%-át, azaz t:udományosabban az alábbi összefüggés szerint



A próbasúly kiválasztásánál az elsodleges szempont mindenképp a mechanikai károk elkerülése legyen.


Mi is az a fázisszög?

A lap publikálása engedélyköteles!